Szent Biblia

fordította Károli Gáspár

kgyt

A JÁNOS ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.
  1. És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy őt megöljék.
  2. Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
    3 Móz. 23,24.
  3. Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel.
  4. Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.
  5. Mert az ő atyjafiai sem hivének benne.
    Márk. 3,21.
  6. Monda azért nékik Jézus: Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van.
  7. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl; mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak.
    Ján. 15,18., Ján. 3,19.
  8. Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én időm még nem tölt be.
    Ján. 8,20.
  9. Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában.
  10. A mint pedig felmenének az ő atyjafiai, akkor ő is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.
  11. A zsidók azért keresik vala őt az ünnepen, és mondának: Hol van ő?
    Ján. 11,56.
  12. És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője.
    Ján. 9,16., Ján. 10,19.
  13. Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan ő felőle a zsidóktól való félelem miatt.
    Ján. 9,22., Ján. 12,42., Ján. 19,38.
  14. Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala.
  15. És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!
  16. Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem.
    Ján. 8,28., Ján. 8,42., Ján. 12,49., Ján. 14,10., Ján. 14,24.
  17. Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?
  18. A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság.
  19. Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?
    2 Móz. 20,1., 2 Móz. 20,13.
  20. Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?
    Ján. 8,48., Ján. 10,20.
  21. Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok.
    Ján. 5,8.
  22. Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.
    1 Móz. 17,10., 3 Móz. 12,3.
  23. Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?
  24. Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!
    5 Móz. 1,17.
  25. Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni?
  26. És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus?
  27. De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljő a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.
    Mát. 13,55., Márk. 6,3., Luk. 4,22.
  28. Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.
    Ján. 8,42., Ján. 8,26., Róm. 3,4.
  29. Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem.
    Ján. 10,15., Mát. 11,27.
  30. Akarják vala azért őt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az ő órája.
    Ján. 7,6.
  31. A sokaság közül pedig sokan hivének ő benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljő, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett?
  32. Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felőle; és szolgákat küldének a farizeusok és a főpapok, hogy fogják meg őt.
  33. Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem.
    Ján. 13,33.
  34. Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda.
    Ján. 8,21., Ján. 13,33.
  35. Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani?
  36. Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda?
  37. Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék.
    3 Móz. 23,36., Ésa. 55,1.
  38. A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.
    Ésa. 58,11., Ján. 4,12.
  39. Ezt pedig mondja vala a Lélekről, a melyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg.
    Ján. 16,7., Jóel. 2,28., Csel. 2,17.
  40. Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta.
    Ján. 6,14., Luk. 7,16.
  41. Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
    Ján. 1,47.
  42. Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehemből, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala?
    Mik. 5,2., Mát. 2,5.
  43. Hasonlás lőn azért ő miatta a sokaságban.
    Ján. 9,16., Ján. 10,19.
  44. Némelyek pedig közűlök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét.
  45. Elmenének azért a szolgák a főpaphoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt?
  46. Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!
    Mát. 7,28.
  47. Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve?
  48. Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?
    Ján. 12,42.
  49. De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott!
  50. Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala ő hozzá, a ki egy vala azok közül:
    Ján. 3,1., Ján. 19,39.
  51. Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha előbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik?
    5 Móz. 1,17., 5 Móz. 17,4.
  52. Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.
  53. És mindnyájan haza menének.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.
 
 


 
A Szent Biblia könyvei
 
Ótestamentom
1Móz | 2Móz | 3Móz | 4Móz | 5Móz | Józs | Bir | Ruth | 1Sám | 2Sám
1Kir | 2Kir | 1Krón | 2Krón | Ezsd | Neh | Eszt | Jób | Zsolt | Péld
Préd | Én | Ésa | Jer | Sir | Ezék | Dán | Hós | Jóel | Ámós | Abd
Jón | Mik | Náh | Hab | Sof | Agg | Zak | Mal
 
Újtestamentom
Mt | Mk | Lk | Jn | Cs | Róm | 1Kor | 2Kor | Gal | Ef | Fil | Kol
1Thess | 2Thess | 1Tim | 2Tim | Tit | Filem | Zsid | Jak | 1Pt | 2Pt
1Jn | 2Jn | 3Jn | Júd | Jel